Szerzői archívum

Lehet-e skót igazságnak brit ráadása, avagy lehet-e még Andy Murray büntetett előélettel GS-bajnok?

(Sebtapasz Murray-fanoknak, gyorstalpaló Söderling-híveknek )

Hogy értelmet adjunk végre egy Csaplár-elbeszélés címének (A Bárány, avagy a bajnok hátulról érkezik a célba), fejtegetéseinket paradox módon nem a jövő fürkészésével kezdjük, hanem megkérdezzük a történelem nevű tanítómestert, mire intené az életet, ha az hagyná magát oktatni. 🙂

Blognevünket meghazudtolva nem torpanunk meg az Open Era határán a múltban bóklászva, mert ha őszinték akarunk lenni (és miért ne akarnánk?): olyan kérdésekről késhegyre menő vitákat folytatni, mint pl. hogy KI A VALAHA VOLT LEGJOBB TENISZEZŐ?, és egymáshoz  hasonlítgatni  az Open Era  n számú legnagyobb alakját (ahol n 2-től tart a végtelenig, de max. 3-nál elakad ) kábé olyan aránytévesztés, mintha az egykor „népszerű”  Világtörténelem című kiadvány tíz kötetét annak idején a szovjet történészek mondjuk a hatvanas évek Bivalybasznádján tenyésztett háziállatok párosodási szokásainak  megfigyelése során leszűrt kutatási eredményekkel töltik meg. 😉

Megvannak az örömei  a hőskorral való ismerkedésnek, hiszen ha a kutakodás során példának okáért egyszer csak ott tornyosul előttünk Max Decugis alakja a maga 8 Roland Garros győzelmével, máris ledermedünk, és legfeljebb azt tudjuk motyogni: na Rafa, felkötheted a gatyát. 🙂

Max Decugis

olvasásának folytatása